Ropogós hajdinamüzli

A kesernyés, markáns utóíze miatt amúgy is elég megosztó, nem túl könnyen szerethető. De ezt tényleg próbáljátok ki! Hajdina kapható a legtöbb bioboltban, de a legjobb minőségűt Giuseppénél vettem.

A hajdina az egyik legmegosztóbb – egyben legegészségesebb - gabona, más országokkal szemben nálunk egyáltalán nincs a fogyasztásának hagyománya, ráadásul az enyhén kesernyés íze sem kimondottan behízelgő. Megfelelően használva, például az alábbi müzliben azonban kiváló. Ázsiában őshonos, ahol ma is nagy kulturális és gasztronómiai múltja van a belőle készülő ételeknek. Ezek közül leghíresebb talán a hajdinalisztből készülő japán soba tészta, amelynek készítése külön művészet és szakma. Kelet-Európába már Oroszországon keresztül érkezett, ahol a belőle készülő kasha (innen a kása) az egyik legősibb étel, de említhetnénk a blinit is, amelynek eredetije hajdinalisztből készül. Később vándorolt Franciaországba, Olaszországba, ahol jellegzetes tészta (pizzocheri), polenta és sütemények, vagy éppen breton palacsinta, a galette sarrasin alapja. A csuda gondolta volna, hogy a sütőben megsütve is ehető lesz, ennek ékes bizonyítéka az alábbi ropogós müzlikeverék. Szórhatjuk reggelente joghurtra, sűrű gyümölcsturmixra, gyümölcssalátára, lassira, mint a képen (gyümölccsel turmixolt joghurt, mangóval klasszikus, de a közelgő eperszezonban eperrel is készíthetjük majd). A legjobb benne, hogy sós ételeknek is jól áll, például krémlevesekre, salátákra, sült zöldségekre is tehetjük.

Sós-édes, ropogós hajdinamüzli
Hozzávalók (Egy egyliteres csatos üveghez, kb. 50 dkg-hoz)

30 dkg hajdina
10 dkg napraforgómag (natúr, nem pirított)
10 dkg mandula, durvára vágva
5 dkg lenmag
1/2 kávéskanál só
1/2 kávéskanál őrölt fahéj
0,5 dl olívaolaj, vagy kókuszolaj (más olajat is használhatunk, pl. lenmag, mandula)
5 dkg méz

Elkészítés

A sütőt előmelegítjük 200°C fokra. Egy tálban összekeverjük a hajdinát, a napraforgómagot, a durvára vágott mandulát, a lenmagot, a sót és az őrölt fahéjat. Egy kis lábasban alacsony hőfokon felmelegítjük az olívaolajat és a mézet, éppen csak annyira, hogy a méz is teljesen felolvadjon, folyékonnyá váljon. A keveréket ráöntjük a magokra, és alaposan összeforgatjuk, úgy, hogy mindenütt egyenletesen bevonja a magokat. Egy sütőpapírral borított tepsire szórjuk, és kiterítjük. 15 percig sütjük. Kivesszük, és kanál segítségével átkeverjük, hogy egyenletesen süljön (óvatosan, ilyenkor már forró!). Visszetesszük a sütőbe, és további 10 percig sütjük, ezalatt minden szép aranyszínűre pirul. A tepsin hagyjuk teljesen kihűlni, ezalatt válik ropogóssá. Csatos üvegben, vagy fémdobozban száraz helyen (kamrában) tároljuk, néhány hétig eláll. A kész keverékhez adhatunk aszalt gyümölcsöket (aszalt vörösáfonya, szilva, mazsola), finomra aprított keserűcsokoládé darabokat, kókuszforgácsot (ezeket én inkább felhasználáskor ajánlom hozzáadni, magát az alapot jobban szeretem semlegesen tartani, hogy minél változatosabban lehessen felhasználni.

Az eredeti bejegyzés ITT olvasható.