Nagyon egészséges gabonaféle, takarmányként is használták. Már a vikingek és a római gladiátorok is fogyasztották, erjesztett levét pedig az ókori Egyiptomban itták.
Az árpa fogyasztása kedvezően hat a vércukor- és a koleszterinszintre. Fontos tudni, hogy ez a legnagyobb nyomelem tartalmú gabonaféle. Tartalmaz káliumot, kalciumot, magnéziumot és foszfort is. Rendkívüli rosttartalma miatt az emésztést igen kedvezően befolyásolja, emellett megnyugtatja az idegrendszert, és vizelethajtó hatása is van.
A zsidó konyha egyik meghatározó alapanyaga, rendszeresen kerül belőle a sóletbe, de levesekben is gyakran előfordul. Tibetben lisztet őrölnek belőle, Marokkóban sütemény alapanyaga, Japánban szépítőszerként fogyasztják. Azoknál a népcsoportoknál, ahol a gersli alapvető élelmiszer, a szívproblémák és szívbetegségek szinte egyáltalán nem léteznek.
Az árpagyöngyöt érdemes felhasználás előtt néhány órára beáztatni, főzési ideje így is jó kétszerese a rizsének, felhasználása is ehhez hasonló. Készülhet a beáztatott árpagyöngyből a zöldségekkel együtt főzve levesbetét, köret is.
Sokan sosem hagynák ki a töltött káposztából a gerslit, ami valóban gazdagabbá, kiadósabbá teszi. Árpagyönggyel helyettesítik sok helyen – a hagyományosan búzából készülő - kuszkuszt. A rizottóhoz hasonló piláf is elképzelhető rizs vagy bulgur helyett főtt árpagyönggyel készítve, a lényeg a fűszerezés.
Gersliből készülhet édes gabonakása is, ezeket feldobhatjuk piros gyümölcsökkel, fahéjjal, szegfűszeggel, így egészséges desszert lesz a jutalmunk.
Az árpából készült kávé az egyik legfontosabb kávéhelyettesítő, Olaszországban nem is lehet koffeinmentes kávét kapni, helyette caffé d’orzo vagy egyszerűen csak orzo (orzo=árpa) néven találjuk az olasz kávézókban ezt az egészséges finomságot, de a „macikávé” összetevői között is megtaláljuk a cikória mellett.
