Világos szalmasárga szín, intenzív illat fehér virágok és citrusok jegyeivel. A szájban friss, sima és kiegyensúlyozott, kellemes, enyhén sós ízzel.
Főleg Marche és Abruzzo tartományokban termesztik, de a Trebbiano elkezdte kiszorítani, mert nagyobb termést hoz. A Pecorino a XX. század közepére gyakorlatilag eltűnt, a 80-as években fedezték fel újra egy elhagyatott szőlőskertben. Friss, roppanós bort ad, kifejezetten élénk savakkal és relatíve magas alkohollal.
A név eredete bizonytalan, a legenda szerint a közeli hegyekből lehajtott juhnyájak szívesen fogyasztottak belőle, így a pecorino sajthoz valószínűsíthetően nincs köze, bár jól párosíthatók egymással.